Bennem él

Bennem él minden apró mozzanat,
Sötét, elfúló árny gondolat.
Folyton fájó égő bűntudat,
Világít, s fertőzöm magamat.

Gyűlölöm minden vétkemet,
Fertőzöm őrült véremet.
Ejtvén újabb mély sebeket,
De nem találom forró békémet.

Bennem él minden mozzanat,
Tördelem a lelki lakokat,
Véresen hámlik, mint holmi vakolat,
Takarnám, de nem lelek vakokat...

2010. 09. 22.

Vadász

Véres éjben, fagyban vár
Mocskos pecsét, égő oltár
Áldozati bárányt ha vadász
Elejti s nincs maradás.

Rombol, dönt, égbe repít
Kényes széllel suhan, szakít
Míg megtalál a maradás,
S elfelejtem, ki a vadász...

2010. 09. 22.

Maradás

Nyári szélben,
Röpke télben,
Halk pillangó örömében.
Véres virág csüng az ágon,
Elodázza maradásom.

Hangok jönnek,
Hívogatnak.
Sötét kéjjel csalogatnak.
Ágról szakadt, véres álom:
Benne él a maradásom...

2010. 09. 22.

Még mindig szeretlek♥

Hiányoznak a melléd fekvős, hozzád bújós pillanatok. Hiányzik ahogy rám nézel. Hiányzik, hogy hozzám érj, hogy magadhoz húzz, hiányzik az ölelésed. A csókod. Ahogy a levegőt veszed. De leginkább az hiányzik, aki vagy, mikor velem vagy - és ami én vagyok, mikor melletted vagyok.
Engem elfelejthetsz, de a percekre emlékezz, mikor odabújtál szívemhez s magadról megfeledkeztél... de én még két kézzel kapaszkodom az utolsó reménybe, hogy kezem egyszer majd újra belerejthetem a Tiédbe...
*
Még mindig szeretlek, nem tudom kifejezni szebben. Már csak ennyire vagyok képes, már csak ennyi telik tőlem. Dallamok mögé rejtőzőm mert mind idáig féltem. Talán utoljára mondom el mit érzek, de ez így marad...♥

*

Beléd halok halált
tüzednél melegszem
nem engedhetem,
hogy elengedjél engem...

Amikor visszaszületek, nem leszek abban a helyzetben, hogy keresselek, mert nem fogok emlékezni rád. De megismerlek majd. És ha tudván tudom is, hogy én fogyok el hamarabb, akkor sem ugrom el többé...