*

Néha elég egy pillanat ahhoz, hogy elfelejtsd ki voltál vagy, hogy ki akartál lenni az ominózus pillanat előtt. Elég egy érintés ahhoz, hogy lángra lobbantsa az egész világod és csak hamu maradjon a sok vastag falból.
De előfordul az is, hogy nem elég se a pillanat se az érintés. Mert kevés a pillanat, nem fér bele annyi érintés mint azt szeretnénk...
Az ember olykor gyarló és telhetetlen, elveszik a vágyak sűrű erdejében, és amint egy kis ösvényt talál megpróbál átverekedni rajta.
Néha én is ilyen ember vagyok, néha én is áhítozom a fényre, ami az alagút végéből kacsintgat rám. Csakhogy én képes vagyok eltévedni a kitaposott ösvényeken is, szétzúzva mindent magam körül...
Van, mikor rossz tükörbe nézni, mikor széttörném ököllel, majd könnyezve szedegetném ki a szilánkokat miközben mindent bánok.
De talán majd jön egy új jövő, ahol ahol épségben van a test és a lélek, még az enyém is...

Sosem késő

Sosem késő, hogy az legyél, ami lenni akarsz. Nincs korlátozva az idő, bármit bármikor elkezdhetsz. Változhatsz, vagy maradhatsz a régi, nincsenek szabályok erre. Lesznek nagyszerű és rossz pillanataid - remélem, te tele leszel jóval. Remélem látsz majd olyan dolgokat amiken ledöbbensz. Remélem érzel majd olyat, amit addig sohasem éreztél. Remélem találkozol olyan emberekkel, akik másként látják a világot. Remélem olyan életed lesz, amire majd büszke lehetsz. De ha mégsem, remélem lesz elég erőd hogy újrakezdd.”

/Benjamin Button különös élete/

Ki vagyok én?

Hogy ki vagyok én?

A legártatlanabb angyalod, vagy a legkísértőbb démonod.
A barátod, vagy az ellenséged.
A szikrázó napsütés, ami beragyogja az életed, vagy a sötét éjszaka, amiben örökre elveszel.
A szerelmed, aki mellett minden nap fel akarsz ébredni, vagy a szeretőd, akinek a szíve sosem lehet a Tiéd.
Egy elveszett kislány, akire vigyáznod kell, vagy egy harcos amazon, aki elsöpör Téged.
A pillangók, amik a hasadban repkednek, vagy a könnycsepp, ami az arcodon lepereg.
Hogy Neked ki voltam... vagyok... leszek... az csak rajtad áll!


Nem vagyok tökéletes lány. A hajam nem áll mindig jól és gyakran elbukom. Ügyetlen vagyok, és néha összetörik a szívem. Van, hogy veszekszem a barátaimmal és vannak napok, amikor semmi se sikerül. De ha jobban belegondolok és egyet hátra lépek, akkor úgy érzem, hogy ez a különleges élet a valóság, és lehet, de csak lehet, hogy szeretek tökéletlen lenni!